Száz évvel ezelôtt, 1902. szeptember 30-án tartották meg a szabadkai izraelita hitközség újonnan felépült neológ templomának avatási ünnepségét. Az eseményrôl a Szabadkai Közlöny 1902. októberi számában számol be. Így október 2-án Ros Hásáná ünnepét, az istentiszteletet immár az újban tarthatták. Ekkor az építôintézôséget, a tervezôket és a kivitelezôket nagy elismerésben részesítették, hiszen a munkálatokat alig másfél év alatt befejezték.
Az építés gondolata 1892-ben merült fel. A szükséges 240 ezer koronát a hitközség a maga erejébôl teremtette elô. Az 1900-as adatok szerint Szabadkán 3400 zsidó polgár élt. Az Erdô utcai zsinagóga már kicsinynek bizonyult. Szükség volt az új templomra. Az építéshez a telket Geiger A. Mór földbirtokos adta. Jelentôs szerepük volt dr. Milkó Izidor elnöknek, Kunetz Ignác kitűnô pénzügyi szakembernek. 1925-ben a Szombat folyóiratban dr. Milkó Izidor az építésrôl így ír: „Az volt a célunk, hogy nemcsak a vallásos célnak megfelelô szép, architektonikus szempontból is figyelemre méltó művet teremtsünk, hanem legyen becses emléke és díszítô szépsége a városnak.”
Az alapkô letételére 1901. április elsô felében került sor. 1902 augusztusában a Szabadkai Közlöny ezt írja: „Augusztus havában kész lesz a monumentális épület, amely egyike lesz a város legszebb palotáinak.”
Szabadkára az elsô zsidó családok 1775-tôl telepedtek le. 1797. december elején alapították meg a hitközséget. A városi szenátustól 1799-ben engedélyt kértek a zsinagóga építéséhez. Kérelmüket elutasították. A hívôk Ábrahám Izrael házában jöttek össze, hogy megtartsák ünnepeiket és istentiszteleteiket. A családok száma folyamatosan növekedett, jóllehet 1788-ban a szenátus a városban élô zsidók számára még külön utcát jelölt meg, ahol házat építhettek. Ez volt a Zsidó, késôbbi nevén Erdô utca.
Zsidó szimbólum
Ebben az utcában a 19. számú portán épült fel 1838-ban az elsô zsinagóga, amit 1850-ben a homlokzati részen kibôvítettek. 1902-tôl az 1944-ig bekövetkezett deportálásig ez volt az ortodox közösség temploma. A „kile” életközpontúságát, szervezettségét bizonyítja az is, hogy már 1790-ben megalakult a Chevra Kadisa, amelynek mindenki a tagja lett. A hitközség létszámának növekedése szükségszerűen felvetette az új, nagy neológ zsinagóga építésének gondolatát. Az 1894 júniusában tartott közgyűlésen született meg ennek határozata. A templomépítô bizottság hangsúlyozta, hogy „nélkülözhetetlenné vált az új zsinagóga felépítése”. Késôbb Kunetz Ignácz bizottsági elnök örömmel közölte, hogy a pályázatra többen is jelentkeztek, így Jakab Dezsô és Komor Marcell budapesti mérnökök, Reichle Ferenc és Mólcer Mátyás szabadka, ismert építészek, valamint Rottenstein Gyula és Rényi Zsigmond. Az építôbizottság Jakab és Komor terveit fogadta el. Az 1901. április 10-én tartott gyűlésen megállapították, hogy a kivitelezéshez még 60.000 korona hiányzik, amely összeget – Kunetz indítványára – 5 %-os kötvény kibocsájtásával kívánják elôteremteni.
Az építészetben a XIX. század kezdetén még jelen volt a romanticizmus, a historizmus és kiemelten az eklektika. Az európai ideológiák idôközben létrehozták a maguk nemzeti stílusaikat. Így Magyarországon a szecessziót, a jugend stílt. Ettôl az eszmeiségtôl a szabadkai zsidó közösség elhatárolta magát. A zsinagóga építésében ezért nem beszélhetünk egységes stílusról. A szellemi, a funkcionális és a vallási követelmények voltak a meghatározók. A szabadkai templom esetében felismerhetjük a bizánci formaképzés jegyeit. E megállapításhoz azonban hozzá kell tennünk, a helybeli zsidók magyar közegben éltek. Deák politikai hívei voltak. Támogatták a kulturális és a gazdasági haladást és a felemelkedést, miközben elvetették a számukra kétes eszmeiségű szecessziót. A magasan kiemelt kupola a zsidó egyetemesség szimbóluma, amely a keleti ötvösség gazdagságában kidolgozott lanternával, illetve a hatágú csillaggal zárul. Ez a motívum az Örökkévalóval fennálló és meg nem szűnô kapcsolatot is jelenti. A négy kisebb kupola a világ négy égtájának a kifejezôje. A beltér kialakításában többszintű stilizált növényi, illetve geometriai díszítô elemeket láthatunk.
A pompázó színharmóniával az volt a céljuk, hogy az istentiszteletre érkezô hívôket az öröm érzése hassa át. A falfelületek díszítésénél mezôkövesdi szlovák népművészeti elemeket fedezhetünk fel, miként a felületeken, illetve az ablakok vitrázsainál is. Az aranyozott, domborműves díszítôelemek a zsidó szellemi gazdagságra utalnak.
A frigyszekrény két oldalán az elsô Szentély márványoszlopait imitáló oszlopok aranyozott pálmalevelekkel zárulnak. Magasan felette foglalnak helyet a Táblák. A frigyszekrény elôtt két oldalon állt a Menóra. Hogy a beltér minél ünnepélyesebb legyen, a kupoláról leereszkedô, barokkos iparművészeti remekben megalkotott csillárban gyönyörködhettek a hívôk. A belsô falfelületek színharmóniája a neológ zsidóság hazafias emancipációjának a jelképe. Másik céljuk az volt, hogy a belépôt ugyanaz a boldogság-érzés töltse el, ami a Tízparancsolat átvételekor a Szinaj hegyén a zsidóságot eltöltötte, a virágtenger közepette.
A templom földszinti része okker-barna színekbôl indul ki, ami Júdea földjét szimbolizálja, aztán felfelé haladva áthajlik a rózsaszínbe, majd a magasban világoskékbe árnyalódik, míg a kupola magasságában már a mélykék dominál. Közben stilizált virág- és növényelemeket látunk. Így kötôdik össze a földi élet a mennybolttal. Jakab és Komor az orgona felett mélykék alapon csillagos égboltot tervezett, ami Ábrahám szövetségét lett volna hivatott jelenteni, ám helyette a végén keleti szônyeget festettek. A kupola monumentális szépségét, formagazdagságát a napkorong zárja.
Ebbe az egységbe olvadtak bele a sötétzöld színű padok, amelyek a hitközség egységét és oszthatatlanságát szimbolizálták. A templom belsô és külsô kiképzése jelképezi az ôsi zsidó lét és vallás eszmeiségét.
Az 1902-es ünnepségeket megelôzte, hogy szeptember 18-án iktatták be hivatalába dr. Singer Bernát Tapolcáról érkezett fiatal fôrabbit. Az új templom átadási ünnepsége délután vette kezdetét. A belsô tér fényárban úszott, amikor kigyulladtak a csillár lámpái. Jelen volt Pertich Mihály polgármester is. Az átadási ünnepség az Erdô utcai zsinagógában kezdôdött. Itt Kuttna Mór ortodox fôrabbi a frigyszekrénybôl kiemelt három Tórát. Innen baldachin alatt vitték át a Szent Tekercseket az új zsinagógába. A menetet a polgárok és a hívôk százai kísérték. A templomba vonuláskor megszólalt az orgona. Lenyűgözô hangjának kíséretében vitték be és helyezték el a frigyszekrénybe a Tórákat. Ezt követôen Kuttna Mór fôrabbi meggyújtotta az öröklámpát, miközben imával köszönte meg az Örökkévalónak ezt a szép napot. Ezután dr. Singer Bernát mondott ünnepi beszédet. Beszéde után Beethoven Isten dicsôítése zeneműve csendült fel.
Egyébként Kuttna Mór abban az évben, március 18-án ünnepelte rabbi-tevékenységének az ötvenedik évfordulóját. Ezen jelen volt Schmausz Endre fôispán, Mamuzics Lázár polgármester is. A délutáni ünnepség Lifschitz fôkántor hálaadó imájával kezdôdött, majd Lôw Imánuel szegedi fôrabbi méltatta a jubiláns érdemeit. Ezután az ünnepelt köszönetet mondott az Örökkévalónak, hogy engedte megérnie ezt a napot.
UNESCO-védelem
Világégések és háborúk következtek. Az Isten mégis megôrizte a templomot. Jöttek évek, amikor belterét megbecstelenítették. Aztán színházként funkcionált. A város vezetése nem érezte erkölcsi kötelességének a közbelépést. 1984-85-ben aztán építészeti léte vált kérdésessé. Szomszédságában ugyanis egy négyemeletes luxuspalota építését határozták el, ám ennek alapozása esetén az alatta levô futóhomok megindult volna úgy, hogy a templom összedôlt volna. Talán ez is volt a cél. Szerencsére az akció az építészek, a polgárok éles ellenállásába ütközött.
A hozzáépítés ellen a hitközség is tiltakozott. A város orvosai például az aláírásukkal emelték fel szavukat. (Talán említést érdemel, hogy a templomot 1973-ban védelem alá helyezték. Ebben az évben kezdôdött meg a megdôlt kupola visszaemelése. A mentô munkálatok két évig tartottak.)
1989-ben az UNESCO szakbizottsága azt javasolta, hogy az építményt nyilvánítsák a világ kulturális hagyatékának részé-vé. 1990-ben pedig a Szerb Köztársaság is a kiemelt jelentôségű műemlékek közé sorolta.
A szabadkai zsinagóga ma a világ tíz legveszélyeztetettebbjei, közé tartozik. Megmentése nemcsak Szabadka, hanem az európai zsidóság erkölcsi kötelessége is.