2010. 3. szám » Havas Judit – Soltész Katalin

Havas Judit – Soltész Katalin

Soltész Katalin

 

Havas Judit

 

„Békét, boldogságot, üdvözülést csak úgy talál az ember, ha a gyűlölet szennyétől megtisztítja magát” – vallja Fejtő Ferenc A zsidó és az Úristen című művében. És ezt mondja Havas Judit is, aki a Fejtő Ferenc alapítvány kuratórium tagjaként ott volt Párizsban az író emléktáblájának avatásán, ahol a valaha volt barát, József Attila versét mondta magyarul és franciául. És – magyarul és franciául – énekelte: „Nincsen apám, se anyám…” Úgy, hogy zengett a Boubourg tér. Fejtő Ferenc születésének 100. évfordulójára 2009-ben pedig hangoskönyvet készítet a könyvből.

Havas Judit előadóművész. Mindig is előadóművésznek készült. A versek szeretetét a szüleitől kapta. Tanára volt többek között dr. Cserés Miklós, Latinovits Zoltán, Kerényi Miklós Gábor. Ma beszédkultúra-beszédművelést tanít az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Ugyanitt szerzett PhD fokozatot irodalomtudományból.

„A vers az, amit mondani kell” címmel a Duna Televízió 12 részes sorozatában szerkesztő-műsorvezetőként költők, színészek társaságában, tanítványai közreműködésével avatja be a versmondás titkaiba a nézőket. A Magyar Rádió és Televízió műsorainak rendszeres közreműködője. „Verselő” címmel állandó műsort vezetett és szerkesztett a Duna Televízióban. Irodalmi műsoraiért 1982-ben Magyar Rádió Nívó-díjat kapott. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendszeresen szerkesztett és szervezett irodalmi esteket. Számtalan önálló estet állított össze, többek között Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Weörös Sándor, Kányádi Sándor verseiből. Kányádi Sándort 60. és 80. születésnapi ünnepségén irodalmi esttel köszöntötte itthon és számtalan helyen a nagyvilágban. Radnóti 100 címmel Radnóti műsort rendezett Radnóti díjas előadók részvételével. „Az én Radnótim” című esten 11 Radnóti-díjas költőt szólaltatott meg, köztük Juhász Ferencet, Gergely Ágnest, Lator Lászlót, Takács Zsuzsát. Hétköznapok a keresztfán címen határon túli magyar irodalomból, „Embernek fia” címen a XX. századi spanyol és latin-amerikai költők verseiből. Szervezett irodalmi estet. Irodalmi előadásai mind az ország határain belül, mind azon túl is igen népszerűek.

„Miért tartom fontosnak a verset, versmondást? Mert a versben megszépülnek a szavak, s eljuthatunk a lélektől lélekig, felmutathatjuk a jobbítani, változtatni akaró szándékot, az ártóerők ellen való tisztaságot, számot adhatunk, eltűnődhetünk – közösen – a hagyományokról, s helyünkről a világban. Megélhetjük a fenteket és a lenteket – s megtisztulhatunk a költészet által…”

Gyermekműsorai közül a Weörös Sándor verseiből összeállított a „Ha a világ rigó lenne”, valamint a „Kik is azok a boszorkányok” – a magyar nép hiedelemvilágát bemutatók a legnépszerűbbek. 2009-ben Benedek Elek 150. születésnapjára a világ legszebb meséiből megjelent az „Arany-Ezüst, Kék-Piros” hangoskönyv, amelyen 24 mesével 18 nemzet kultúráját mutatta be. Válogatta és elmondja a meséket. (Rendező: Radó Gyula.)

Radó Gyulával többször dolgozik együtt, így együtt alkottak a katartikus élményt nyújtó Földes Mária regényéből készült „A séta” című monodráma előadásán, majd a „Drágakő” klezmer meseoratórium felnőtteknek címmel összeállított esten. A meseoratórium a zsidó kultúra és hagyomány tiszteletéről és ápolásáról szól. A klezmer zenéhez különös kötődése van, aktív résztvevője és tanácsadója volt a műfaj magyarországi elterjedésének; támogatásával alakult meg a „Budapest Klezmer Band”. 20 évvel ezelőtt indította el Magyarországon „A Klezmer és az Irodalom” sorozatot.

Czigány Zoltán rendezte a Márai Sándor regényeiből Lászlóffy Csaba által összeállított Áldozó Judit monodrámát, amiben Havas Judit előadását a kritika a színházművészet kiemelkedő alakításaként jellemezte. A mű Fészek-beli előadásának atmoszférát adott a körterem sajátos hangulata (Lázár Eszter rendezése.)

„Gyászév” címmel Szántó Judit naplójából és József Attila verseiből összeállított monodrámát Murányi Gábor alkalmazta színpadra.

„30 éve vagyok előadóművész, s a szolgálat, az irodalom szolgálata, a kultúrák bemutatása, a tanítás, a közvetítés a dolgom. Az értékek őrzése és felmutatása a feladatom: nemre, fajra, országhatárokra való tekintet nélkül” – mondta.

A Károlyi-palotában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban is szerkesztője, moderátora irodalmi műsoroknak, mint a Németh László est, X beszélget Y-nal, Párbeszélgetés – írók, költők a Károlyi-palotában, vagy a CET folyóirat-emlékezés Mezei Andrásra.

Szerkesztője a 33 magyar költőnő versei Kafka Margittól napjainkig „Lányod vagyok, hajolj le hozzám” c. kötetnek, s előadója az ugyanezzel a címmel megjelent CD-nek; bár vallja, hogy nőköltő nem létezik, csak költő.

Havas Judit avatott tolmácsolója a magyar lírának. Ott van a határon túli magyarok között a Vajdaságban és Kárpátalján, s természetesen Európa számos más országában, így: Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Angliában, Izraelben, és a tengerentúlon: Kanadában és az USA számos városában. Az Egyesült Államokban a New York állambeli Fillmoreban már kint született fiataloknak magyar irodalmat tanított évekig a klasszikusoktól napjainkig. Rendszeresen részt vesz az amerikai tanárok konferenciáján, ahol disszertációjának témáiról tart előadásokat.

Sokoldalúságát mutatta, hogy megvalósult dédelgetett vágya: Josef Kozma sanzonjainak előadása a Spinozában. 25 éve talált rá, és másolta le Brüsszelben az „Ilyen vagyok, ilyen…” kottáját. Minden háború ellen megdöbbentő erővel hatott a „La famille” című sanzon – Hogy lehetséges, hogy van, aki mindent jónak lát?! Gyarmati István kíséretével, vezetésével megszólalt a mű lelke.

Szoros kötődése van a zenéhez, számára fontos az éneklés. Irodalmi estet szerkesztett Kodály Zoltán és Bartók Béla válogatott levelezéséből és a róluk szóló versekből. Többször szerepelt Jandó Jenő zongoraművésszel: Liszt Ferenc melodrámáit adta elő „Remegő gyöngy közt aludtál…” címmel és a 30 éves jubileumi esten a Fészekben.

Vallomása szerint Izrael ősi sugárzó ereje fantasztikus hatással van rá. Úgy érzi erőt kap minden alkalommal, mikor ott jár: látva, ahogy az ott élők a sivatagból termőföldet varázsolnak. Amikor csak mód van rá, megy szerepelni, költőivel megismerkedni. Kétnyelvű CD készült „hajnali imádság margójára” címmel Keller Tibor fotóművész közreműködésével, aki az egész úton végigkísérte és fotózta a költőket. A költők, barátai Itamár-Jaoz Keszt, Eli Netzer és a többiek héberül adták elő a verseket, s Judit magyarul tolmácsolta valamennyiüket.

Mezei András (az Adorno versek írója) jóvoltából ismerkedett meg Szenes Hanna történetével.

1997-ben a „Jeruzsálem 3000 év” kitüntetésben részesült.

A Magyar Köztársaság elnöke 2006. március 15-én a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette.

Havas Judit élete főművének két nagyszerű fia felnevelését tartja. Miklós (33) jogot végzett, szerzői jogból diplomázott, filmproducer és kiváló basszusgitáros, Tamás (22) szintén jogot tanul, mindenre nyitott, és ő is imádja a filmet. Judit pedig boldog, hogy teheti dolgát szolgálva az Örökkévalót.