Luther Márton (a protestantizmus megalapítója):
„Ha kérkedünk is, emlékeznünk kell arra, hogy bennünk pogány vér folyik, ugyanakkor a zsidókban: Krisztus vére. A dicsőség tőlük ered, nem tőlünk.”
M. F. A. Voltaire (francia író és filozófus):
„Ne vádoljatok engem azzal, hogy nem szeretlek benneteket, zsidók; olyannyira szeretlek, hogy azt kívánom: éljetek ti Jeruzsálemben a törökök helyett, akik véglegesen lerombolták országotokat.”
Honoré de Balzac (író):
„Szörnyű, kibékíthetetlen harcot vív a középszerűség mindennel, ami fölötte áll.”
Mark Twain (író): „A zsidóságról”
„A zsidó nem csavargó és nem munkakerülő, nem részeges, nem botrányokozó vagy lázító, nem kötekedő. Bármely ország bűnözési statisztikájában igen ritkán szerepel zsidó. Gyilkosságokban és más erőszakos cselekményekben gyakorlatilag nem vesz részt.”
„Senki sem vitathatja azt a tényt, hogy a zsidó otthon a szó valódi értelmében otthon. A zsidó családot a legszorosabb érzelmek kötik össze, tagjai a legmélyebb tisztelettel viseltetnek egymás iránt; az idősek megbecsülése megszeghetetlen törvény.”
Makszim Gorkij (író): „A zsidóságról”
„Az emberi haladás hosszú és nehéz útján a zsidóság mindig lázadónak bizonyult. Kezében, amelyet magasan a Mindenség fölé emelt, mindig ott fénylett a szenvedélyes tiltakozás fáklyája az aljasság és közönségesség, a személyiséggel szembeni durva erőszak ellen.”
„A zsidókkal szembeni ellenérzés legfőbb, de talán az egyetlen oka: ők megzavarják a jóllakottak és az önelégültek nyugalmát, s fénysugarat irányítanak az élet sötét oldalaira. Energiájuk és lelkesedésük az életet tűzzel és az igazság fáradhatatlan keresésével gazdagította. Felrázták a népeket, nem hagyva tespedni őket, és végül – és ez a legfontosabb! – ez az idealizmus szülte a hatalmak rémét: a szocializmust.”
„Egy százszázalékosan írástudó nép az írástudatlanság korában, leleményes, energikus és a világban szétszórt nép: a zsidóság rengeteg szabad energiát fordított a kézművesség, a kereskedelem és az ipar fejlesztésére.”
John Adams, az USA második elnöke
„A zsidóság többet tett az emberek neveléséért, mint bármely más nép.”
„Õk a legdicsőbb nemzet, amely valaha is élt a Földön. A rómaiak és birodalmuk nem voltak több szappanbuboréknál a zsidósághoz viszonyítva. Õk adtak vallást a földgolyó háromnegyede számára, és az emberiség életére nagyobb és jótékonyabb hatást gyakoroltak, mint bármely ókori vagy jelenkori nép.”
V. Sulgin (a „Kijevljanyin” c. antiszemita folyóirat hajdani főszerkesztője): „A zsidósághoz és róluk”
„Erősebbek vagytok nálunk, túltesztek rajtunk, ezért nem engedhető meg a jogok egyenlősége…”
„…ez a nép hatalmas akarattal és megdöbbentő kitartással van megáldva; természetéhez tartozik a nagy munkabírás, a tevékenység iránti olthatatlan szeretet; különleges idegrendszerű, és e tekintetben valószínűleg minden népet felülmúl.”
F. M. Dosztojevszkij (író):
A zsidóságról
„Lássátok be: negyven évszázadon át létezni a világban, vagyis csaknem az emberiség teljes történelmi korszakán át, méghozzá ilyen szoros, szétválaszthatatlan egységben, annyiszor kisemmizve területéről, elveszítve függetlenségét, törvényeit, majdnem a hitét is, és minduntalan ismét egyesülni, újra létrehozni saját törvényeit és majdnem a vallását is – nem, egy ennyire életrevaló nép, egy ilyen különösen erős és energikus nép… nem létezhetett volna „status in statu” nélkül, amelyet mindig és mindenütt megőrzött, a szétszóratás és az üldöztetés legrémesebb évezredei idején is.”
„Az emberiség végső szava erről a hatalmas közösségről még várat magára.”
A. J. Kuprin (író): „A zsidó népről”
„Csodálatos, megfejthetetlen zsidó nép!… Mit kell még elszenvednie? Évezredeken át haladt a maga útján, senkivel sem keveredve, idegenül, elkülönülve a többi nemzettől, szívében rejtve az évszázados gyászt és az évszázados lángot. Egyiptom, Görögország és Róma tarka, eseményekkel teli élete régesrég múzeumok kollekciójának szerzeményeivé lett, történelmi lázálommá, távoli legendává. Ez a titokzatos nép viszont… nemcsak fennmaradt, de mindenütt megőrizte erőteljes, forró déli jellegét, megtartotta hatalmas ívű reménységgel teli hitét…”
A zsidó nőről
„Népe annyi évezreden át senkivel sem keveredve élt, hogy ő megőrizhesse ezeket az ámulatra méltó bibliai vonásokat… A zsidó nő őrzi a faj szellemét és típusát. Vérpatakokon át, az erőszak nyomása alatt gondosan hordozva a népi géniusz szent lángját, amelyet soha nem is enged eloltani. Íme, nézem őt, és érzem, hogyan nyílik meg mögötte az évszázadok sötét, feneketlen mélysége. Itt valami csoda, valami isteni titok lappang… Mit is jelentek én, összehasonlítva ezzel az eleven rejtéllyel, talán az emberiség történetében a legkevésbé megmagyarázhatóval és a legnagyobbal?”
N. A. Bergyajev (vallásfilozófus, 1874-1948.):
„A zsidó kérdés… E tengely körül forog a vallástörténet. A zsidóság történelmi sorsa titokzatos… A világ egyetlen népe sem élt volna túl ilyen tartós szétszóratást és bizonyára elvesztette volna arculatát, és feloldódott volna más népek között. De Isten kifürkészhetetlen útjain haladva ennek a népnek fenn kell maradnia az idők végezetéig.”
„A zsidó pogrom nemcsak bűnös és embertelen, de amellett a rettentő gyengeség jele is. Az antiszemitizmus lényege a tehetségtelenség.”
A. V. Kartasov (lelkész, egyháztörténész):
„A zsidóság a világ hatalmas nemzete. Ennek igazolására egy lelkész és egy történész számára elegendő a tény: a világ a Bibliát kapta tőle, valamint a három monoteista vallás születését. Egy nemzet, amely óriási – statisztikai kisebbségi arányát jóval meghaladó – szerepet játszik a világgazdaságban, a világpolitikában és a világ kultúrájában; egy nemzet, amely mindenkit felülmúl nemzeti önmeghatározásban, a több ezer éves szétszóratás ellenére is… Ez, ha nem is területi, de mindenképpen sajátos, hatalmas birodalom. Nem emberbaráti együttérzés tárgya, hanem egyenrangú szubjektum a nagy nemzetek világméretű versenyében.”
V. V. Sztaszov (művészettörténész, műkritikus):
„A zsidóság olyan tehetséges, olyan sokoldalú, hogy amint leveszik róla a béklyót, rögtön száguldásba fog, visszatarthatatlan, feszítő lendülettel, és új, friss, lángoló elemekkel gazdagítja az európai géniusz, tudás és alkotás masszáját.”
(Fordította: Köves Hajnalka)