2012. 1. szám » Kőszegi Barta Kálmán: Magas a Fuji

Kőszegi Barta Kálmán: Magas a Fuji


 

anyám énekét

– szép az élet hallali –

gyakran hallani

 

***

 

menni sem tud már

anyám térdében a csúz

vén fában a görcs

 

***

 

szeretlek fiam

szól anyám halkan köztem

és a semmi közt

 

***

 

üveges szeme

rám néz lelke már régen

nincs itt a földön

 

***

keveset szólunk

mindent megbeszéltünk már

mi fontos közöttünk

 

***

 

lábát lemosom

tiszta vízzel himnuszként

szól szép éneke

 

***

kezét könnyemmel

áztatom mindnyájunknak

el kell menni(e)

 

***

a Kossuth-nótát

zengi imamalomként

hogy értsem meg őt

 

***

 

élni szeretne

mondja gyakran említi

már a temetőt

 

***

madárka teste

egyre könnyebb légies

rászáll a vén est

 

***

 

nappala sötét

magánya űzi a fényt

szorongva borong

 

***

 

szemét behunyja

eleget látott vele

jót is rosszat is

 

***

 

dudorász halkan

régi dalokat dalol

nem hallja senki

 

***

 

csak a szél fújja

vele odakint dúdol

rebeg éneke

 

***

 

ha volna Isten

meghallaná biztosan

és segítene

 

***

 

de Isten benne

él tanú rá élete

sorsa mindene

 

***

 

ha itt hagy elmegy

velem marad örökre

hisz ő az anyám

 

***

 

magas a Fuji

hideg vészesen kereng

hess el te kánya