2012. 2. szám » Benedek István Gábor: A grafika mágusa

Benedek István Gábor: A grafika mágusa

Vén Zoltán Emil a kortársunk. A barátunk. Hosszú évek óta a rajz, a rézkarc, a litográfia, a bankó metszés, az ex-libris készítés mestere, mi több: nagymestere. Csak az utóbbi időben huszonkét rangos díjat nyert Budapesttől Buenos Airesig, New Yorkig; ünnepelték Dániában, Belgiumban, Svájcban, Oroszországban; pályázatot nyert a gabrovói (Bulgária) Humor fesztiválon (amire nagyon büszke); rangos szakmai lexikonokban szerepel; az In Floribus Kiállításon beválasztották Európa legjobb 25 exlibris művésze közé. Díjat nyert a „Tzedoka” (Cedokó)Alap kiállításán. Amikor a Dohány utcai Zsinagógát újjáépítették, az Alapítvány két művészt hívott meg: Varga Imre szobrászművészt és Vén Zoltán Emilt. Varga Imre a templom kertjében állította fel azóta méltán világhírű „Emlékfa” alkotását, míg V. Z. E. csodálatos metszete azóta sok-sok könyv, kiadvány emblematikus címlapját díszíti.

Amikor az Emmanuel Alapítvány elnöke, Tony Curtis Budapestre érkezett, a díszes fogadáson a rajzművészt bemutatták a világhírű színésznek. Kedves és udvarias szavak hangzottak el. Amikor V. Z. E. hazaért, gyerekei éppen a Minden lében két kanál c. filmsorozat egyik epizódját nézték a televízióban

– Tudjátok kivel vacsoráztam ma este? – kérdezte a családtagjaitól a grafikus. – Nos, azzal a bácsival, akit most éppen mutat a televízió, Tony Curtisszal.

– És hol az autogram? – kérdezték a srácok.

– Autogram nincs – felelte zavartan a megszégyenített apa.

– Tudod, ki hiszi el a nagyotmondásodat! – cukkolták a gyerekek.

Vén Zoltán Emil, aki százezer rézmetszetet készített eddig, Tony Curtistól elfelejtett, akár a saját avatási művére aláírást kérni a Dohány utcai Zsinagóga dísztermében.

Nos, Vén Zoltán Emilről nemcsak monográfiák születtek, róla, magáról is írtak monográfiákat. Ezekben zsidó témájú műveiről felsőfokban szóltak.

Látásmódja sajátos, ötletei egészen elképesztőek, rajztechnikája több mint bámulatos. Örülhet az ember szíve, hogy egy ilyen kiváló, eredeti tehetséget a közelünkben tudhat.

A Benelux államok öt éve „Graphia” címmel nagy, nemzetközi versenyt hirdettek. Vén Zoltánt is meghívták. „Ha magyar ex-librisről beszélünk – írta az egyik tekintélyes rendező –, az kizárólag és csak is Vén Zoltán lehet. De már ő is öregszik…” Erre az alkotó válaszul a katalógus belső borítójára elkészítette bohócsapkás önarcképét – fantasztikus, bravúros technikával ezzel a szöveggel: „Ez a válaszom!”

A Remény első évfolyamának 2. számában, 1998. októberében, 5759. Chesván-Kiszlévi számában közölt címlapot Vén Zoltántól. A szám – talán nem véletlenül a legnagyobb grafikusoktól idéz – tisztelgésül – Rembrandtól: Ábrahám áldozatát, továbbá ugyancsak Rembrandtól: Ábrahám elűzi Hágárt és Ismaelt c. metszetét, s kiemelten Az agg Tobit fia elé siet c. rézkarcát. Vén Zoltán díjnyertes képe különös montázs: Mózes a kőtáblával egy zsiód haláltáborban a láger felszabadulásának pillanatában jelenik meg egy kisgyereke, egy aggastyán, egy häftling és egy amerikai katona társaságában.

Bízunk abban, hogy sikerült felkelteni sokak érdeklődését V. Z. E. művészete iránt, s azok kinyitják a www.ven.hu honlapot. Itt aztán kedvükre elnézhetik a Mester sziporkázó tehetségét, grafikai ötleteit.