Szécsi József: Éva

1. A Biblia

Éva (héber: Hávvá), az első nő, Ádám felesége, és az emberi nem anyja.

Ádám, amikor nevet adott az összes állatnak, nem talált megfelelő párt magának közöttük. Isten álmot bocsátott rá, kivette egyik bordáját, és asszonnyá formálta azt. Ádám azonnal felismerte, hogy ez a lény saját részeként tartozik hozzá, saját húsa és csontja, és „asszonynak” nevezte őt (héber: isá), mert a „férfiből” (héber: is) vétetett. Ezért a férfi elhagyja anyját, apját, és ragaszkodik feleségéhez, hogy ketten eggyé legyenek.¹

Az asszony volt az, akit a kígyó rávett, hogy egyen a jó és rossz tudása fájának tiltott gyümölcséből, majd ő adott férjének azzal, hogy ő is egyék. Ez intellektuális érettséget hozott számukra – egyesek szerint szexuális érettséget is, mások szerint valószínűbb, hogy az a fizikai rokonság első felismeréséből született -, illetve a gyermekszülés fájdalmát. Ez a férjnek való alárendeltséget hozta az asszony számára, a férfi számára pedig lélekölő munkát. A történtek után nevezte el Ádám feleségét Évának (Hávvá), mert ő volt „minden élők anyja”².

A görög a nevet Dzoé-nak („élet”) fordítja, megtartva a szójátékot. A rabbinikus exegézis azonban az arám hevjá („kígyó”) névhez köti az elnevezést, és megjegyzi, hogy a kígyó volt Éva veszte, és mert ő lett férjének a „kígyója”. Ezt az etimológiát a legutóbbi időkben újra fölfedezték azzal a magyarázattal, mellyel a nevet a „hvt” gyökhöz, egy föníciai kígyó istenség nevéhez kötik.

Az Enki és Ninhursag sumér Paradicsom-mítoszok lehetséges rávilágítást nyújthatnak a Bibliában szereplő oldalborda történet szerepére. Amikor Enki fájdalmat érzett bordáiban, Ninhursag előidézte, hogy Nin-ti istennő, „A Borda Hölgye” megszülessen tőle. A sumér logogram³ ti. egyaránt jelent „bordát” és „életet”. Lehetséges, hogy a mezopotámiai „Borda Hölgy” húzódik meg a bibliai történet borda/élet motívuma mögött.

Miután Éva megszülte Kaint és Ábelt,⁴, majd Ábelt meggyilkolták, ő megszülte Szetet, pótolva a meghalt gyermeket. ⁵ Ez után semmilyen elbeszélést nem fogalmaztak meg és nem tettek közzé róla.

2. Az Ággáda

Évát a 13. bordából formálták Ádám jobb oldaláról.⁶ Miután Ádámot első felesége, Lilit elhagyta, Isten úgy döntött, hogy nem teremti meg az asszonyt Ádám fejéből, mert még felfuvalkodott lenne. A szeméből sem, mert még flörtölni akarna, a füléből sem, mert mindig hallgatózna, és a szájából sem, mert csak pletykálna. A szívéből sem, mert ilyenformán hajlamos lenne a féltékenységre. A kezéből sem, mert az lopásra állna, a lábaiból sem, mert csavargó lesz belőle.⁷ Ádám megkapta Évát, aki gyönyörű volt.⁸ Megölelte és megcsókolta, és isá-nak nevezte el, önmagát pedig is-nak.

Az „is” szóban szerepel a „jod” betű, Évánál pedig a „hé” betű, ami arra utal, hogy mindaddig, amíg az Isten útján járnak, az Isteni Név (Jod-Hé) megvédi őket minden bajtól. Ha azonban rossz útra térnek Isten Nevét visszaveszik tőlük, és csak az „es” (alef-sin): „es” szó marad, ami tüzet jelent, ami megemésztené őket. Isten tíz drágakövekkel, gyöngyökkel és arannyal díszített menyasszonyi baldahint emelt Éva számára, és maga vezette őt a házasságra, mondta el az áldásokat, míg az angyalok táncoltak, dobokat verek, és őrt álltak a menyasszonyi szoba előtt.⁹

Számmáél (Sátán), akit a féltékenység ösztönzött, a kígyót választotta, hogy félrevezesse Évát.¹⁰ Egy másik tradíció szerint a kígyó maga akarta, hogy Éva vétkezzen, mert kívánta őt.¹¹ A kígyó Évát közelítette meg, mert tudta, hogy a nők jobban rászedhetők.¹² Kezdetben Éva hezitált, hogy megegye a gyümölcsöt, és csak az után ette meg, hogy megérintette a fát, és felfedezte, hogy nem éri ettől semmi baj.¹³ Abban a pillanatban meglátta maga előtt a Halál Angyalát. Mivel arra számított, hogy halála közel van, ezért intézte úgy, hogy Ádám is egyen a tiltott gyümölcsből, különben másik feleséget vesz az ő halála után.¹⁴

Kilenc átok és a halál lett Évára kimondva engedetlensége következményeként.¹⁵ Az egyik forrás szerint Éva Káint és Ábelt azon a napon foganta és szülte meg, amelyen ő is kiűzetett az Édenből.¹⁶ Ez után Ádám és Éva külön éltek 130 évig,¹⁷ majd újra egyesültek, és Éva megszülte Szetet.¹⁸ Amikor Éva meghalt, Ádámot mellé temették a Máchpélá barlangjába, Hebronban.¹⁹

 

3. A keresztény hagyomány

Az Újszövetség Éva eltévelyedését úgy említi egy, mint figyelmeztetést a keresztényeknek. 2Korintusi 11,3: „(3)De félek, hogy amint a kígyó félrevezette Évát álnokságával, úgy a ti értelmetek is elfordul a Krisztus iránti őszinte és tiszta odaadástól.” Hangsúlyozza az Újszövetség Ádám elsőbbségét, hogy alátámassza azt a nézetet, miszerint az asszonynak engedelmesnek kell lennie, és saját beteljesedését a gyermekszülésben kötelező megtalálnia. 1Timóteus 2,11–l5: „(11) Az asszony csendben tanuljon, teljes alázatossággal. (12) Nem engedem, hogy az asszony tanítson, és a férfi fölé kerekedjék: maradjon csak csendben. (13) Mert Ádámot alkottatott először, Éva azután, (14) és nem Ádámot szedték rá; az asszonyt azonban rászedték, és engedetlenségbe esett. (15) Gyermekek szülése által fog üdvözülni, ha megmarad a hitben, a szeretetben, a szentségben és a józanságban.”

Hasonló a hangneme a következő szövegnek az 1Korintusi 11,8-12-ben: „(8) Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból; (9) és nem a férfit teremtették az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért. (10) Ezért az asszonynak viselnie kell a fején az alárendeltség jelét az angyalok miatt. (11) Igaz azonban, hogy az Úrban sem asszony nincs férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül. (12) Mert amint az asszony a férfiból lett, úgy a férfi is az asszony által születik – és minden Istentől.”

Bár Éva nem alkot külön típust az Újszövetségben, Pál tanítása az „Új Ádámról” – vagyis Jézusról -, valamint a nála implicite meglévő az összehasonlítás Éva és az Egyház között, vagyis megelőlegezi a későbbi keresztény tipológiát, amely szerint Éva teremtése Ádám bordájából képviseli az Egyház létrejöttét Jézus nyílt sebéből a keresztfán.

Efezusi 5,22–23: „(22) Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, akárcsak az Úrnak, (23) mert a férfi feje az asszonynak, amint Krisztus is feje az egyháznak, ő a test üdvözítője.”

Justinianus, szent Irenaeus, és más egyházatyák ellentétbe állítják Évát és Máriát, Jézus anyját. Máriát az „Új Évának” tekintik, és avval a címmel illetik, amivel Pál az Egyházat, mint közösséget illette. Az első asszony engedetlensége és hűtlensége – aki Máriához hasonlóan férjnél volt, és szűz volt a bűnbeesés idején – szemben áll az őt követő második asszony engedelmességével és hitével. Éva teljességében így Szűz Máriában lesz újjá, ahogy Ádám Jézusban.

A protestantizmus – ellentétben a katolikusokkal – nem fejlesztette ki ezt az oppozíciós tipológiát.

4. Az iszlám

Eve (arab: Hávvá), Ádám feleségének neve, nincs kifejezetten említve a Koránban, „hitvesnek” hívják az Allah elleni vétkükről szóló elbeszélésben, akit Iblisz, a Sátán²⁰ befolyásolt. Mindazonáltal a név megtalálható az ó-arab költészet három költeményében, az egyik Umájjá ibn Abi-al-Salt verse, kettő pedig Adi ibn Zajd-é, egy keresztényé, aki Mohamed korában élt.²¹