1880. február 9-én született Pécsett, Weisz Leopold néven. Apja: Weisz Samu rőfös- és kézműáru-kereskedő. Anyja: Goldberger Viktória. Anyai nagyapja: Goldberger József a pécsi izraelita tanítótestület tagja, magántanító, az első magyar-héber társalgási nyelvkönyv szerzője. A fiút gyenge iskolai eredményei miatt szülei kivették a középiskolából, apja üzletében dolgozott egy ideig.
Később folytatta tanulmányait. Matematikatanára felfigyelt a képességeire, olvasója és rendszeres feladatmegoldója lett az 1894-ben indított Középiskolai Matematikai Lapoknak. 14 évesen elnyerte a Pécsi Nemzeti Kaszinó matematikai díját, 4 aranyat.
17 évesen az érettségizettek országos matematikai versenye második díját vehette át Eötvös Lorándtól. Külön érdekesség, hogy matematikai tehetsége ellenére általános tanulmányaiban nem jeleskedett. A francia érettségin majdnem megbukott, holott írogatott egy francia matematikai szaklapban.
Matematikus szeretett volna lenni, de apja egy megélhetést biztosító pályát szánt neki, ezért felső tanulmányait 1897-ben a Műegyetem gépészmérnöki karán kezdte meg. Mintegy fél év után átiratkozott a matematika-fizika tanárképző szakra, majd átment a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Itt Beke Manó, a modern algebra egyik megalapozója és Eötvös Loránd fizikus nagy hatást gyakoroltak rá.
Harmadik egyetemi évét Berlinben végezte. Itt ismerte meg a Fourier-sorok matematikai problémáját, melyet addig megoldhatatlannak tartottak. (Jean Baptiste Joseph Fourier Napóleon háborúi után, 1822-ben tanulmányt közölt „A hő általános elmélete” címmel, melyben a hőterjedés leírásához a szinuszfüggvényt ajánlotta.) Két évvel később „Általános megjegyzések a földgolyó és a planetáris tér hőmérsékletéhez” című művében megjósolta az általános felmelegedést. A ma tudománya szerint állításai, bizonyításai pontatlanok, de gondolatainak hatása felmérhetetlen.
Weisz Lipót 1900-ban, 20 évesen tanulmányt tett közzé a Francia Tudományos Akadémia lapjában a Fourier sorok addig lezártnak tekintett továbbfejlesztéséről, új összegzési eljárásáról. Tanulmánya megalapozta nemzetközi hírnevét, és ekkor figyelt fel rá a világnagyságnak számító francia matematikus, Henri J. Poincaré. Ebben az évben magyarosította a nevét Fejér Lipótra.
Fejér Lipót 1902 nyarán az Ógyallai Csillagvizsgáló hullócsillag-megfigyelője volt és ebben az évben doktorált Budapesten a Fourier-sorok dolgozatával. Rövid ideig Göttingenben és Párizsban tanult tovább, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Matematikai Intézetében volt fizetés nélküli gyakorlatvezető. 1905-ben a Kolozsvári Tudományegyetem rektora kínált neki állást, ahol 1906-ban adjunktusnak nevezték ki. 28 éves korára a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1911-ben pedig a kolozsvári egyetemen nyilvános, rendes egyetemi tanári kinevezést kapott. Ugyanebben az évben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen is professzor lett. Zsidóként ezt a címet elnyerni nem volt könnyű. Lax Péter professzor, a tel-avivi egyetem díszdoktora így emlékezett: „Amikor az egyik professzor azt hangoztatta, hogy egy korábban Weisz nevű zsidó nem lehet professzor a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Eötvös Loránd bizalmasan közölte kollégájával, hogy Fejér valójában a teológiai fakultás professzorának, Fejér Ignác atyának a törvénytelen fia. Így aztán elfogadták professzornak.”
1912-ben felkérték, hogy vállalja el a Cambridge-i Nemzetközi Matematikai Kongresszus alelnöki tisztét. 1917-ben a Königliche Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen külföldi levelező tagja lett. A Tanácsköztársaság leverése után számos zsidó professzort eltávolítottak az egyetemekről. Fejér ebben az időben visszahúzódott, a háborút követő három évben egyetlen tanulmányt sem jelentetett meg.
1928-ban a Calcutta Mathemetical Society tiszteletbeli tagja lett. Ugyan 1922-ben többen ajánlották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, de ezt végül csak 1930-ban kaphatta meg. Tagja volt a Lengyel és a Bajor Tudományos Akadémiának is. 1930-ban Corvin koszorúval tüntették ki. 1931-ben megválasztották az Union Mathemethique Internacionale Magyar Nemzeti Bizottsága tagjává. 1933-ban a 4 „legkiválóbb európai tudós” egyikeként meghívást kapott a chicagói Világkiállításra. A kiállítás után 15 amerikai egyetemen tartott előadás sorozatot, majd a Brown Egyetemen (USA) díszdoktori címet kapott. Itt Niels Bohrral együtt fogadták díszdoktorrá. Az 1940-es években számos külföldi állást ajánlottak fel számára, amelyekkel ki akarták menteni a fenyegető hazai politikai helyzetből. Ő azonban oly sok magyar-zsidó honfitársához hasonlóan ragaszkodott a hazájához, bízott a királytól 1903-ban kapott Vaskoronarend III. kitüntetése elképzelt védő erejében.
1944-ben megfosztották katedrájától, kényszernyugdíjazták, mint nemzettől idegen elemet. Horthy Miklós általános kegyelmi jogkörénél fogva 1944. szeptember közepéig 633 kormányzói mentesítést adott ki, ami 1616 személyt érintett. Közöttük volt Fejér Lipót is. A nyilas hatalomátvétel után azonban ez már nem jelentett védelmet. Fejért kitették a lakásából, be kellett vonulnia a budapesti gettóba. A Vöröskereszt által védett Tátra utcai házba zsúfolták be. 1944 karácsonyán, a védett ház többi lakójával együtt, a nyilasok besorolták az egyik Duna-parti kivégzésre vezényelt csoportba. Végül egy honvédtiszt kimentette e menetből.
A megpróbáltatások aláásták egyébként is gyenge egészségét, lakását bombatalálat pusztította el. Kórházba került, majd lakás nélkül kénytelen volt intézetének fűtetlen dolgozószobájában meghúzni magát, népkonyhán étkezni. Életét lényegében volt tanítványai élelmiszer és pénzadományai tartották fenn. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1950-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Ebben az évben szekció elnökként meghívták Cambridge-be, a Nemzetközi Matematikai Kongresszusra. Kiutazását azonban a hidegháborús légkör miatt nem engedélyezték. 1955-ben, 75. születésnapján az egyetemen emlékplakettel köszöntötték. Ezután még négy évet élt, részben már kórházi ágyon. Halálos ágyán sárga csillagot varratott a halotti ruhájára, így is vállalva a hatmillió mártírral való közösségét. 1959. október 15-én hunyt el Budapesten. Családot soha nem alapított, nem születtek utódai. Magyarországon emlékét több helyütt emléktáblák és utcanevek is őrzik.
Sós Csaba György (Új Kelet, Izrael)
Folytatása következik.